Elalvás előtt mindig meg kell beszélnünk néhány dolgot.
Dani már az ölemben, szopott is már kicsit, azt várná az ember, hogy rögtön csukódik is le a szeme. Aztán felnéz, megszólal:
- Apka.
- Apa is pihen már, Dani.
- Bok.
- Igen kisfiam, apa kicsit bök.
- Pitti.
- Pisti is bök.
- Mama?
- Mama nem bök.
- Pitti.
- Igen, a Pisti bök.
Ha szerencsénk van, ezen a ponton a dolog tisztázásra kerül, Dani visszatér a szopizáshoz, és elalszik.
Kisebb fáradtság esetén bejön még a képbe a bácsi, aki múltkor annyira összebarátkozott vele a metrón, hogy miután leszállt, még kívülről is kopogott nekünk.
- Bacsi.
- Mi van a bácsival, Dani?
- Hucu.
- Huncutokodott?
- Kup-kup.
- Értem.
...
- Azta.
Mármint azt is, jöhet a másik cici. Röpke 40-45 perc, és már kész is az altatás.
