Egy aprócska baleset a nagyszoba ajtaja előtt. Dani sír, én meg ijedten szajkózni kezdem: - Beverted a kis fejed? Hát hogy verted be a fejed, Dani?
Erre Dani abbahagyja a sírást, nagy műgonddal lehajol az ajtó aljához, ahol a borulás történt az imént, és óvatosan belebütül.
- Bummm.
Nem bírom ki, délután újra megkérdem, és Dani boldogan lejátssza az esetet az apjának is. Sokat sejtető mosollyal beüget a nagyszobába, az eredeti helyszínre, becsukja az ajtót (győzünk beslisszolni), berendezi a terepet.
- Bummm.
Meg kell zabálni.
